Hodos Alex
Nos, én sem kamerával a kezemben születtem. Sőt az életem teljesen más irányba indult el (és halad most is párhuzamosan). Informatikusnak tanultam, emellett a fotózás, mint olyan, csak nagyon mellékesen volt jelen. Voltak jó és kevésbé jó amatőr gépeim, és kattintgattam sokat.. igen.. Kattintgattam.
A fordulópont akkor következett be, amikor a munkám során egy egzotikusnak mondható országba jutottam el. Ekkor úgy döntöttem, hogy a csomagjaim mellé egy DSLR (tükörreflexes) gépet is beszerzek egy tele objektívvel együtt. Ez szerelem lett. Én és a fotó masina elválaszthatatlanok lettünk. Megragadott a múlandó pillanat múlhatatlanná tétele.
Rájöttem azonban, hogy a szerelem még kevés. Bár már ekkor sikerült szép fotókat készítenem, és barátaimnak mutogatnom, világossá vált számomra, hogy el kell mélyednem a fotózás rejtelmeiben. Nagyon nagy lelkesedéssel álltam neki olvasni a szakirodalmat. Természetesen az olvasás mellett fotóztam és fotóztam és megint fotóztam.
Következő lépésben úgy döntöttem, hogy ideje nálam sokkal okosabb és ügyesebb emberektől tanulnom. Ezért jelentkeztem iskolába. A portfólióm bemutatása után, a fotóoktatás.hu segítségével olyan fotós zseniktől tanulhattam – a haladó alkotó iskolában – mint Szipál Martin, Eifert János, Szekeres János, Imre Tamás és Anikó, Szabó Béla és még sokan mások. Megtanultam tőlük kezelni a fényt, ellestem a titkos kis trükköket arról, hogy hogyan dolgozzam együtt a modellekkel, és nem utolsó sorban megtanítottak a fotózás iránti alázatra.
(*) AFIAP: Artist FIAP, amely a szövetség első művészi fokozata. Ennek eléréshez a jelöltnek egy éven át kell pályázatokon részt venni, és a FIAP által meghatározott feltételek mellett pontokat kell szereznie. Pontokat a fotók befogadása által lehet gyűjteni.
(**) EFIAP: Az “Excellence FIAP” (EFIAP) kitüntetést olyan fotósok kapják, akik megkapták az AFIAP minősítést, illetve akik kiváló technikával rendelkeznek, és munkáikat FIAP védnökség alatt álló pályázatokon folyamatosan megmérettetik. Fotóik jelentős részét gyakran elfogadják
számos nemzetközi FIAP szalonon, és díjakat is nyertek fotóikkal.
A fotósiskolával nem hagytam abba a tanulmányaimat, részt vettem különböző fotós workshopokon, hogy még tovább fejlődhessek. Egy ilyen műhelymunka során jutottam fel például Kis Tibetben 5600 méterre, ahol tibeti tájat és embereket fotózhattam. Egy másik alkalommal felkeltem hajnal 4 órakor, hogy elcsípjem a párából kibukkanó kelő nap sugarait Toszkána lankáin. Vagy éppen egy stúdióban igyekeztem a modellekkel és a csapat tagjaival valami maradandót alkotni.
A megmérettetést pedig pályázatokon vállaltam. Nyertem díjakat, kaptam sok-sok „befogadást”, ami lehetővé teszi, hogy pályázzam az AFIAP (*) fotóművésze címre 2016-ban. 2020 év végén pedig elnyertem az EFIAP (**) minősítést.
És, hogy miért kezdtem el esküvőt fotózni? Mert szeretem. Jó érzés megörökíteni a felejthetetlen pillanatot és látni az őszinte mosolyt a pár arcán, amikor átadom a kidolgozott fotókat.. De erről nem is akarok többet írni. Beszéljenek helyettem a felejthetetlen pillanatok, a fotók, amelyek őszintén mondják el a nagy nap szép meséjét.
A Fédération Internationale de l'Art Photographique vagy a FIAP a fotográfia nemzeti szövetségeinek nemzetközi szervezete.
